mindöröké

(Intro)
Yeah... tudod, vannak szavak, amik túl hamar elkopnak.
De ez nem olyan. Ez mélyebbről jön.
Nézz a szemembe... figyelj.

(1. Verze)
Emlékszem a napra, mikor először láttalak,
A szürke utcán a fények hirtelen megvakítottak.
Nem hittem a sorsban, de a szemedbe néztem,
És az összes addigi sebemet azonnal feledtem.
Te vagy a menedék, ha kint tombol a vihar,
A hangod a dallam, ami a szívemben visszhangzik halkan.
Tudom, nem vagyok könnyű, vannak nehéz napok,
De ha hozzám bújsz, a sötétben is felgyúlnak a napok.
Te vagy az ihlet, a papír meg a tollam,
Minden egyes sorban csak téged rajzoltam.
Kéz a kézben sétálunk át az élet tengerén,
Te vagy a legszebb csillag az éjszakai ég tetején.

(Refrén)
Mindörökké, bébi, ez nem csak egy szó,
Te vagy a kikötőm, ha süllyed a hajó.
Fogd a kezem szorosan, ne engedd el soha,
A mi szerelmünk a világ legnagyobb csodája.
Mindörökké... yeah... csak te meg én.

(2. Verze)
Mondták, hogy a szerelem elmúlik, elhalványul,
De a mi tüzünk napról napra csak jobban lángol.
Nem számít a pénz, nem számít a hírnév,
Csak az, hogy este melletted hajtsam le a fejem, légy szép.
Ha kell, a világ végére is elmegyek érted,
Átverekedném magam ezer és ezer veszélyen.
Mert te adsz erőt, ha a padlón vagyok éppen,
Te vagy a fix pont az örökös mozgásban, a gépben.
Nincs maszk, nincs duma, nincsenek titkok,
Te ismersz igazán, tudod az összes hibám, mégis itt vagy.
Köszönöm a sorsnak, hogy az utamba terelt,
Ez a kötelék köztünk mindennél többet megért.

(Bridge / Átkötés)
És ha az évek elszállnak, a hajunk is ősz lesz,
Én akkor is ugyanúgy nézek majd rád, mint legelőször.
Amikor a csontjaink már fáradnak, s a lépteink lassulnak,
Az emlékeink a falon majd fényesen ragyognak.
Nem volt hiába egyetlen könnycsepp sem, amit ejtettünk,
Mert minden egyes bukásból csak még közelebb kerültünk.

(3. Verze)
Néha elgondolkodom, hol lennék, ha nem jössz velem szembe,
Valami koszos pultnál ülnék, a múltamat temetve.
Te hoztál fényt oda, ahol addig csak a sötétség járt,
Te nyitottad ki a szívemet, ami addig lakat alatt állt.
Nem kellenek a filterek, a hamis, olcsó képek,
Nekem a valóság kell: a reggeli kócos éned.
Ahogy a kávédat iszod, ahogy rám nézel álmosan,
Akkor érzem, hogy a helyemen vagyok, teljesen biztosan.
Írhatnék ezer dalt, rappelhetnék napokig,
A lényeg ugyanaz marad a földtől egészen a csillagokig:
Hogy veled akarok ébredni, és veled akarok megöregedni,
Mert téged, esküszöm, nem lehet nem szeretni.

(Refrén - 2x)
Mindörökké, bébi, ez nem csak egy szó,
Te vagy a kikötőm, ha süllyed a hajó.
Fogd a kezem szorosan, ne engedd el soha,
A mi szerelmünk a világ legnagyobb csodája.
Mindörökké... yeah... csak te meg én.

(Outro)
Csak te meg én...
Időjártával minden elkopik, de ez megmarad.
A fülünkbe súgja a szél.
Nem számít az idő, az évek telhetnek,
A mi szívünk egy ütemre ver... mindörökké.
Hallod? Egy ütemre.
Mindörökké.
Yeah.